Leszúrás és beszúrás különböző anyagokban
Leszúrás és beszúrás alumíniumban és nemvas anyagokban
A nemvas anyagok lágyabb típusú fémek, például alumínium, sárgaréz, vörösréz stb. A 13%-nál nagyobb szilíciumtartalommal (Si) rendelkező alumínium igen abrazív. Általában nagyobb forgácsolási sebességek és hosszabb éltartamok várhatók a megfelelő élű lapkák esetén.
A jó minőségű élek eléréséhez, például a -RO geometrián az élvonalat általában köszörülni kell, és a keményfémnek bevonat nélkülinek vagy vékony bevonatúnak kell lennie.
A kiváló felületi minőséget igénylő alkatrészekhez sokkristályosgyémánt (PCD) csúcsú lapkát ajánlunk. Ez lehetővé teszi a nagy forgácsolási adatok használatát és hosszú éltartamot biztosít.
Leszúrás és beszúrás hőálló szuperötvözetekben (HRSA)
A HRSA három csoportra osztható; nikkelalapú, vasalapú és kobaltalapú ötvözetek. Az egyes csoportok fizikai jellemzői és megmunkálási viselkedése jelentősen eltér. Az, hogy a fém edzett vagy öregített-e, jelentős hatással van a megmunkálási tulajdonságokra, a keménység változásával 150 és 440 HB között.
A HRSA megmunkálhatósága általában gyenge az általános és rozsdamentes acélokhoz képest. A HRSA-k számára előnyös lapkageometriák: -GF és -TF Nagyobb forgácsolási sebességek esetén a kerámialapkák drámaian javítják a termelékenységet.
Leszúrás és beszúrás titánötvözetekben
A titánötvözeteket általában edzett, oldattal kezelt és öregített állapotban munkálják meg, ahol a keménység 250-440 HB között lehet.
A megmunkálhatósága gyenge az általános acélokhoz és rozsdamentes acélokhoz képest, ezért különösen nagy igényt támaszt a forgácsolószerszámokkal szemben.
Ajánlott az éles élű -GF geometriájú lapkák használata bevonat nélküli minőségben.
A jó forgácstörés eléréséhez hosszú forgácsú anyagokban, például titánötvözetekben, illetve az éltartam meghosszabbítása érdekében javasoljuk a nagynyomású hűtőközeg bevezetését a szerszámgépbe.
Edzett alkatrészek megmunkálása
A korszerű gyártástechnológia egyre nagyobb igényeket támaszt az alkatrészek egy menetben történő gyártásával szemben, így edzett alkatrészek megmunkálására van szükség. A forgácsolószerszám-anyagok, például a CBN (köbös bór-nitrid), termelékenységnövelőként hatnak, ha köszörülés helyett esztergálást alkalmaznak. Az edzett és az indukciósan edzett alkatrészek 50–65 HRc keménység között mind megmunkálhatók.
Ajánlott -S geometriával rendelkező lapkákat használni beszúráshoz és -RE geometriájút profilmegmunkáláshoz. A kisebb furatok esetében ajánlott a CBN-csúcsú beszúrólapkák használata. Folyamatos és megszakított forgácsolásra is alkalmasak, jó felületi minőséget állítanak elő szűk tűrésekkel.
A feladatához megfelelő szerszámot keresi?
Itt megtalálhatja forgácsoló szerszámait chevron_right
Tanácsra van szüksége?
Kérdezzen tőlünk egy kérdést chevron_right
Többet szeretne megtudni a fémforgácsolás technológiájáról?
Regisztráljon ingyenes e-learning programunkra, amely során mindent megtanulhat a forgácsolás technológia alapjairól chevron_right
A munkadarabanyag csoportosítása
A fémforgácsolási iparban számos különböző alkatrésztípust és anyagot használnak. Minden anyagnak megvannak a saját jellemzői, amelyeket befolyásolnak az ötvözőelemek, a hőkezelés, a keménység stb. Ez erősen befolyásolja a forgácsolószerszám-geometria, az anyag és a forgácsolási adatok kiválasztását. Ezért a munkadarab-anyagokat 6 főcsoportra osztottuk az ISO szabványok szerint, ahol minden csoportnak egyedi jellemzői vannak megmunkálhatóság szempontjából.
ISO P – Az acélok jelentik a legnagyobb anyagcsoport a fémforgácsolási iparban. Ez az anyag ötvözetlentől erősen ötvözött változatokig terjed, és ideértendők az acélöntvények is. A megmunkálhatóság általában jó, de erősen eltérhet az anyag keménységétől, széntartalmától stb. függően.
ISO M – A rozsdamentes acélok közé olyan anyagok tartoznak, amelyek legalább 10,5% krómot tartalmaznak. Más ötvözőelemek (például nikkel és a molibdén) is adhatók hozzá. Az ötvözetcsalád igen széles: ferrites, martenzites, ausztenites és ausztenites-ferrites (duplex). Az ilyen típusú ötvözetekben a közös, hogy a forgácsolóéleket nagy mennyiségű hőnek, csorbulásos kopásnak és élrátétképződésnek teszik ki.
ISO K – Az öntöttvas az acéllal szemben rövid forgácsú anyag. A szürkeöntvények (GCI) és alakítható acélöntvények (MCI) könnyen megmunkálhatók, míg a gömbgrafitos öntöttvas (NCI), a kompakt öntöttvas (CGI) és az ausztemperált öntöttvas (ADI) nehezebben megmunkálható. Az összes öntöttvas tartalmaz szilíciumkarbidot (SiC), amely igen abrazív hatású az élre nézve.
ISO N – A nemvas anyagok lágyabb típusú fémek, például alumínium, sárgaréz, vörösréz stb. A 13%-nál nagyobb szilíciumtartalommal (Si) rendelkező alumínium igen abrazív. Általában nagyobb forgácsolási sebességek és hosszabb éltartamok várhatók az éles élű lapkák esetén ebben a csoportban.
ISO S – A hőálló szuperötvözetek nagy számban tartalmaznak erősen ötvözött vas, nikkel, kobalt és titánalapú anyagokat. Tapadósak, élrátétet képeznek, hajlamosak edződni a megmunkálás során, és hőt fejlesztenek, azaz hasonlóak az ISO M-anyagokhoz, de nehezebben forgácsolhatók, és rövidítik az éltartamot.
ISO H – Ez a csoport tartalmazza a 45–65 HRc keménységű acélokat, és a 400–600 HB közötti kéregöntvényeket. A keménységük miatt ezek megmunkálása nehéz. Az anyagok hőt fejlesztenek a forgácsolás során és erős a koptató hatásuk az élre nézve.
Marófejek nagy forgácsok eltávolításához
Mikor használható Első számú választás alumínium és hőre lágyuló műanyagok megmunkálásánál Jellemzők... chevron_right
Alumíniummegmunkálás a könnyebb alkatrészek és az újrahasznosításon alapuló jövő érdekében
Az autó- és a repülőgépgyártók nagy átalakulás előtt állnak. Az új környezetvédelmi... chevron_right
CoroMill® Plura tömör keményfém szármaró nagy forgácsok eltávolításához
Mikor használható Elsősorban ajánlott választás alumínium, grafit és hőre lágyuló... chevron_right
Szárnyváz
Számos alumínium alkatrész található a repülőgépeken, például rudak, burkolatok és... chevron_right
